MSZP: sosem térül meg a beruházás

 

Mesterházy Attila Fotó: Juhász Melinda

Mesterházy Attila
Fotó: Juhász Melinda

Teljes ellenzéki bírálat mellett tárgyalta a Ház a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztéséről szóló előterjesztést az Országgyűlés csütörtöki ülésén.

Mesterházy Attila (MSZP) kevesellte a beruházással kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. Közölte: annak költsége lényegesen  magasabb lesz a vártnál, legalább 700 milliárd forint, ami jelentősen megterheli az adófizetőket, miközben “ez egy soha meg nem térülő beruházás lesz”.
Kifogásait sorolva elmondta: a Belgrád-Pireusz vonal fejlesztéséről még nincsenek hírek, a beruházást jelentős titkolózás övezi. A kínai fél nem vállal kötelezettséget arra, hogy rakományokkal töltse fel a vonalat, amelyen utasok alig közlekednek majd – folytatta -, hiszen a nagyobb városokat, például Kecskemétet vagy Szegedet elkerüli.
Felelőtlennek ítélte mind a beruházást, mind a jelentős kötelezettségvállalást. Vitatta, hogy Magyarországnak a 15 százalékos önrészével döntési lehetősége lenne a 85 százalékos aránnyal rendelkező Kína mellett, de azt is nehezményezte, hogy nem tudható: az építkezés címén hány kínai érkezhet Magyarországra és telepedhet le.
Kijelentette azt is: nem látják a magyar alvállalkozók és munkavállalók jelenlétét sem a beruházásban.

Jobbik: az átláthatatlan projekt nélkülözi a racionalitást

Ander Balázs (Jobbik) a vasúti fejlesztések fontosságát hangsúlyozta. Azzal is egyetértett, hogy környezetkímélőbb szállítás a vasút a közútnál, Magyarország export és importfüggősége, külgazdasági kitettsége hatalmas, ami szintén kardinálissá teszi a szállítás kérdését, de mint mondta, jelen formában mégsem tudják támogatni a “teljes mértékben átláthatatlan” projektet, amely pártja szerint a gazdasági racionalitást is teljes mértékben nélkülözi.
Ezer milliárd forintra rúg a külkereskedelmi hátrányunk Kínával szemben – mutatott rá. A projekttel szerinte csak Kína fog jól járni, ezért is sérelmezet, hogy semmilyen gazdasági háttértanulmány sem ismert.
A magyarországi vasúti hálózat mintegy 3 ezer milliárd forintnyi felújítást igényel, amelyre nincs forrás, eközben sok százmilliárd forintot költene el a kormányzat hitelből egyetlen vonalra, úgy, hogy annak megtérülésére esély sincs – sorolta kifogásait, amelyek között az is szerepelt, hogy a kormány szolgai módon szolgálja ki Kína terjeszkedési igényét.

LMP: érvényteleníteni kell a szerződést.

Schmuck Erzsébet (LMSP) a paksi bővítés mellett az évszázad legrosszabb, legráfizetésesebb projektjének nevezte a vasútvonal fejlesztését, amely szerinte sem magyar, hanem kínai érdekeket szolgál. A projekt nélkülöz minden szakmai előkészítést, gazdaságossági számítást, az csupán “a kudarcba fulladt, úgynevezett keleti nyitás politikájának része”.
A projekt nem kölcsönösen előnyös – hangsúlyozta -, rámutatva: azt eredményezheti, hogy Kína letarolja Európa piacát, de pénzügyi szempontból is tragédiának nevezte a beruházást.
Sokallta a 2,84 milliárd forintos kilométerenkénti árat, mondván, az minden eddiginél magasabb. Érthetetlennek tartotta, hogy az építést a kínaiaknak ígérték, és megjegyezte, így a “szokásos fideszes lefölözést sem valósíthatják meg”.
Miért kell 160 kilométer/órásra méretezni a vonalat, hiszen a tehervonatok nem szokta ilyen gyorsan haladni – folytatta, majd környezetvédelmi hatástanulmányok készítését kérte arra hivatkozva, hogy a vasút természetvédelmi területeket is érint.
Schmuck Erzsébet végül a beruházás szerződéseinek érvénytelenítését sürgette.

Az MSZP tisztességes és transzparens eljárást sürget

Józsa István tisztességes és transzparens eljárást sürgetett a projekttel kapcsolatban, mert szerinte a törvényjavaslat nem ad megfelelő információt arról, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás. A szocialista képviselő hiányolta a gazdasági kalkulációkat, a megvalósíthatósági tanulmányt és egy összehasonlító tanulmányt arról, milyen előnyökkel járna egy másik útvonalon haladó pálya. Szerinte azt is a tisztázni kell, hogy milyen kondíciók mellett biztosítanak hitelt a kínaiak.

Jobbik: hiányzik az átláthatóság és a garancia

Ander Balázs, a Jobbik képviselője szerint a konstrukció nélkülözi az átláthatóságot és a garanciákat, hiszen nem biztos, hogy az áruforgalom volumennövekedése olyan mértékű lesz, hogy a beruházás megtérül, ahogyan az sem, hogy a kínai fél később nem helyezi át kereskedelmének fő tengelyét, mondjuk Olaszországba. A képviselő a 700 milliárdos “gigaberuházás” átgondolására kérte a kormányt, megjegyezve, hogy a projektben a politikai alapon kiválasztott alvállalkozók extraprofitot tehetnének zsebre.

Államtitkár: jelenleg a projekt előkészítése zajlik

Homolya Róbert közlekedéspolitikai államtitkár zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani vita az egyezmény 2-es számú kiegészítéséről szól, nem magáról a beruházásról. Hozzátette: jelenleg még csak a projekt előkészítése zajlik, így nincs döntés arról, hogy mennyibe kerül, illetve, ki, mikor és mikorra fogja megvalósítani. Kijelentette: nincs kötelezettségszegési eljárás a projekttel kapcsolatban, hanem egy “pilot” eljárás keretében azt vizsgálják, hogy az EU-s irányelveknek megfelel-e az konstrukció, amit a Magyarország a kínai féllel közösen választott.
Elmondta: a magyar és a kínai fél közös vállalatot hozott létre, amelynek igazgatósági elnöke magyar, és 19 kínai, valamint 41 magyar munkavállalót akar alkalmazni. Ez a cég lesz a fő beruházó, amely kiírja a nyílt, EU-s irányelveknek megfelelő tendert – ismertette. Az államtitkár hozzátette: a műszaki tartalmat is a tenderen nyertes vállalkozónak kell megtervezni.

 

 

 

Comments are closed.