Mit hagyunk magunk után?

Az infokommunikációs technológia látványos fejlődése kapcsán a vezetői döntések utóbbi években tapasztalható komoly kihívásairól, az üzleti életnek és az etikának a jövőre kiható égető kérdéseiről és a lehetséges megoldásokról tartottak ma könyvbemutatóval egybekötött sajtóbeszélgetést a Református Zsinati Hivatal Dísztermében, ahol a szerzők mellett felszólalt dr. Nemes Ferenc, a vezetéstudomány professor emeritusa, az MTA doktora, dr. h.c. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, valamint Reményi Csaba, az Oracle Hungary cégvezetője. A beszélgetés alapjául a Harmat Kiadó gondozásában a dr. Tomka János és dr. Bőgel György szerzőpáros Mit hagyunk magunk után? címmel most megjelent könyve szolgált. A Biblia és a menedzsment-trilógia harmadik kötete rendhagyó módon a modern kori vezetői dilemmák bemutatása mellett bibliai történetek tanulságaival kíván segítséget nyújtani a döntési helyzetekben.

Fotó: Juhász Melinda

Fotó: Juhász Melinda

A technológia robbanásszerű fejlődésével ma a vezetők egyre több olyan, nemcsak gazdasági következményekkel járó, hanem komoly etikai kérdéseket is felvető döntéshozatali helyzettel szembesülnek, amelyek hosszú távon a társadalom jövőjét is jelentősen befolyásolhatják.

Mint Reményi Csaba, az Oracle Hungary cégvezetője a könyvbemutató kapcsán elmondta: a menedzserré válás folyamatában jelentős pszichológiai küszöb átlépését jelenti annak a felismerése, hogy vezetői döntéseink érdemi hatással vannak mások életére. Akár fejlesztői, akár felhasználói vagyunk például a mesterséges intelligenciának, fontos, hogy morálisan felvértezve legyünk képesek átgondolni ennek az üzletpolitikán messze túlmutató környezeti, társadalmi, politikai hatásait.

Dr. Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó ügyvezető igazagtója Fotó: Juhász Melinda

Dr. Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó ügyvezető igazagtója
Fotó: Juhász Melinda

Bár a mesterséges intelligencia térhódításának sebessége eltérő az egyes szektorokban, ma már jól látszik, hogy az új technológia a digitális innováció szempontjából viszonylag elmaradottnak számító területeken is megjelenik. A PwC kutatása szerint a világ GDP-je 2030-ban 14%-kal lesz magasabb a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ami 15,7 billió dolláros növekedést jelent. A mesterséges intelligencia a gyorsan változó gazdaságban a legnagyobb üzleti lehetőséget jelenti: a prognózisok szerint azok a vállalkozások, amelyek nem alkalmazzák az új technológiát, nem lesznek képesek lépést tartani versenytársaikkal, és piaci részesedésük nagy részét elveszíthetik.

Az innovációra fogékony vállalatvezetők hamar felmérik az új technológia alkalmazásától várható hasznot, ám ami üzleti szempontból hasznos, az nem feltétlenül etikus – mondta a bemutató kapcsán dr. Bőgel György menedzsmentprofesszor, a könyv egyik szerzője. A döntéshozatal során el kell választani a rosszat a jótól, amihez értékekre, elvekre és iránytűre van szükség.

Fotó: Juhász Melinda

Mint dr. Tomka János, a Károli Gáspár Református Egyetem főiskolai tanára, a kötet társszerzője hozzátette: a digitalizált világban is égető szükségünk lenne általánosan elfogadott normákra és közös etikai elvekre, azonban napjainkban az erkölcs is viszonylagossá vált. Bár a legtöbben őszintén szeretnénk betartani a Bibliában található két évezredes alapelvet, miszerint „amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük”, segítség nélkül nem vagyunk képesek erre. A könyv nem titkolt célja megmutatni, hogy a Biblia a modern életformában is valódi erőforrásokat kínál az aranyszabály szerinti élethez.

A Biblia és a menedzsment-trilógia most megjelent kötete a mesterséges intelligencia aktuális kérdései mellett a vezetői döntéshozatal mai, talán legnagyobb kihívásait kívánja górcső alá venni, mint például a digitális technológiák fejlődése kapcsán bekövetkező radikális változások hatása a szakértői hivatásokra, meggyőzés és manipuláció az információs társadalomban, de a családi vállalkozások sikerei és buktatói, az etikus programozás, vagy akár a megosztásos modell, az úgynevezett „sharing economy” térhódításának kérdései is terítékre kerülnek, mindezek rendhagyó módon a jelen tükrében és több ezer éves bibliai példák tanulságaiból is merítve.