Megőrizte bájait – Honda HR-V – teszt

Autóteszt: Honda HR-V 1.5 i-VTEC Executive CVT

SZÖVEG: DÓKA ATTILA
FOTÓ: JUHÁSZ MELINDA

Támadásba lendült a Honda, nem vitás. És ez az offenzíva nem csupán abban nyilvánul meg, hogy fejest ugrottak újra a motorsportok világába. A cég ugyanis modellpalettáját is folyamatosan frissíti: nemrég a Civic Type-R személyében utcára küldték a világ leggyorsabb elsőkerekesét, de előtte még a Jazz alapjaira varázsoltak egy formás kis kompakt SUV-ot, a HR-V-t.

Épp ideje volt: a 2006-ban utód nélkül megszűnő előd komoly űrt hagyott maga után, ráadásul a SUV-ok éppen aranykorukat élik. Jól tette a Honda, hogy nem várt tovább.

A nap ránevet

Az új HR-V már első ránézésre is nagyon mutatós darab, amely rendkívül frissnek és vagánynak hat. Ebben alapvetően két dizájnelem játszik szerepet: az oldalán végigfutó, lentről induló ív, illetve a rejtett hátsó kilincsek. A tesztelt autó színváltós, kék színe pedig villámgyorsan talál utat – különösen – a női szívek felé. Azt viszont mindkét nem egyhangúlag értékelni fogja, hogy a kívülről meglehetősen kompaktnak tűnő autó belső tere kifejezetten tágas. Ráadásul a csomagtartó mérete – a csomagtérpadló alatti tárolóval együtt – eléri a 470 litert.

Szép és furcsa részletek belül

A műszerfalon ezúttal hiába keressük a sci-fis jegyeket: hagyományosan tagolt, a jobb oldalon talán egy kicsit túlzottan is egyszerű elrendezés fogadja az utasokat. Szerencsére a középkonzol nagyon szépre sikerült. Ebben döntő szerepe van az igényesen kialakított, érintőgombos klímaberendezésnek, illetve a CVT-váltó kulisszájának. A középkonzol előtt-alatt elhelyezett, és így kissé nehezen elérhető USB-portok viszont nem fognak mindig mosolyt csalni a zenebarátok arcára. Ez azonban egy csapásra megváltozik majd, ha beindul a hifi, amely kifejezetten jól szól. A műszerfal közepén a legtöbb Honda modellből már ismert Android-alapú navigációval találkozunk, amelyen természetesen az autóval kapcsolatos egyéb beállításokat is elvégezhetjük.

Nincsenek fokozatok

Vitathatatlan azonban, hogy az 1.5-ös HR-V legnagyobb érdekessége maga a CVT-váltó, amelynek működése egy kicsit eltér a szokásos automata-váltóktól: az elektronika a fordulatszámot ugyanis mindig egy általa optimálisnak vélt fordulaton tartja és folyamatos „csúsztatással” növeli a sebességet, miközben az említett fordulatszám nem változik. Ez a gyakorlatban, D-állásban, átlagos gázadásnál 3000-es fordulatot jelent. Padlógáznál azonban ne lepődjünk meg a 6000-es értéken sem, amelyet az autó egészen a gázelvételig megtart. Mivel pedig főként az autópályás szakaszokon kell viszonylag hosszabb ideig forszírozni a gázadást, nem nehéz kitalálni, hogy a kissé hangos, benzines szívómotorral szerelt autó igazi vadászterülete inkább a városi betondzsungel. Ott viszont hirtelen nagyon összeáll a kép: a magas felépítés miatt nincs az a padka, fekvőrendőr, amitől félnünk kellene, a CVT pedig nagyon megkönnyíti életünket. Főként dugóban. Itt aztán kapóra jön a start-stop rendszer is, valamint az ECON-üzemmód, amitől a CVT-váltó még jobban megnyugszik, és beéri sokkal alacsonyabb fordulatszámokkal is. Városban ez is bőven elég, és legalább a fogyasztás is kedvezőbben alakul.

Összegzés

Az autó rendkívül jól eltalált formája, és nagyobb szabadmagassága dacára is remek vezethetősége vonzó alternatívává teszi a HR-V-t a kompakt SUV-ok között. Ha azonban nem szigorúan városi használatról van szó, akkor a CVT helyett inkább a manuális váltóval szerelt változat a megfelelőbb.

Galéria

Hossz/szél./mag.: 4294/1772/ 1605 mm

Motor: 1498 cm3, 130 LE/ 6600, 155 Nm/ 4600

Gyorsulás (0-100 km/h): 11,4 s

Alapár: 7 339 000 Ft

Tesztautó: Honda Magyarország Kft.