Meggyújtották az első hanukagyertyát Budapesten

Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere (b) és Oberlander Báruch ortodox haszid zsidó vallási vezető, a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi megteremtője és legfőbb vezetője (j) meggyújtja az első gyertyát a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka első estéjén a Nyugati téren 2014. december 16-án. MTI Fotó: Soós Lajos

Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere (b) és Oberlander Báruch ortodox haszid zsidó vallási vezető, a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi megteremtője és legfőbb vezetője (j) meggyújtja az első gyertyát a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka első estéjén a Nyugati téren 2014. december 16-án. MTI Fotó: Soós Lajos

Meggyújtották az első gyertyát hanuka első napján a budapesti Nyugati téren elhelyezett kilencágú gyertyatartón.

    Fény nélkül nem ismerhetjük meg egymást és önmagunkat – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, hozzátéve: meg kell gyújtani a lángokat, hogy meglássuk a saját értékeinket és a másik ember arcát.
    A láng másik univerzális üzenete: nem lehet csak várni a világosságra, hanem “nekünk kell tenni a fényért, nekünk kell tenni azért, hogy a saját történetünket és egymás történetét jobban megismerjük” – fogalmazott.
    A harmadik üzenet pedig az, hogy fényt ott kell gyújtani, ahol sötét van, a fényben gyújtott lángot ugyanis nem lehet észrevenni – tette hozzá.
    Köves Slomó felidézte: több mint kétezer éve, hogy az ókori Izraelben a zsidó szabadságharcosok kivívták szabadságukat, és meggyújtották a szabadságot jelképező lángokat abban a menórában, amelyet korábban a görögök megszentségtelenítettek. Erre emlékezve gyújtják meg a hanuka lángjait.
    A vezető rabbi beszélt arról is, hogy tizenhat éve a Nyugati téren is megtörtént a csoda, és hosszú évtizedek után először a magyar zsidó közösség Budapest egyik legforgalmasabb terén oszthatta meg ünnepét a főváros minden lakosával.
    Az ünnepségen Székhelyi József színművész olvasta fel Áder János köztársasági elnök levelét. A levél szerint ahogy minden vallási ünnepben, a hanuka történetében is vannak olyan egyetemes üzenetek, értékek, amelyeket vallási hovatartozástól függetlenül minden ember a magáénak érezhet.
    A hanuka két tanításának egyike az – hangzott el -, hogy akinek hite van, annak reménye is van. Nincs az az erő, amely akár a hitet, akár a reményt el tudná venni a hívő embertől.
    A levél szerint a másik örök lecke, amit a hanuka is tanít, a szabadság melletti feltétlen kiállás, az, hogy “magunknak kell kivívnunk a szabadságot, hogy aztán élvezhessük annak gyümölcsét, fényét”.
    Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármester azt kívánta a zsidó közösségnek, hogy az a csoda, amelyre várnak, minél előbb valósuljon meg. A másik kívánsága úgy szólt: legyen világosság mindenhol, a közösségekben, a lelkekben és a közösség tagjainak életében.
    Karácsony Gergely (PM) XIV. kerületi polgármester kiemelte, hogy Zuglóban jelentős zsidó közösség élt és él, és ez Zugló történetében fontos elem. Hozzátette, a zsidó közösség nemcsak Zugló múltja, hanem a jövője szempontjából is fontos.
    A zuglói polgármester kiemelte, hogy Magyarországon mindenki egyszerre van kisebbségben és többségben. Magyarország számos közösségből áll, és “sokféleképpen, sokféle hitben és elkötelezettségben alkotjuk közösen a magyar hazát”.
    Papp László VI. kerületi alpolgármester arról is beszélt, hogy a nem zsidó emberek körében a hanuka a legismertebb ünnep, ezért ezt az ünnepet is fel kell használni a fény jelentésének: a jóságnak, a szeretetnek és a békés egymás mellett élésnek a hirdetésére.
    Az ünnepség keretében Oberlander Báruch rabbi és Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) V. kerületi polgármester együtt gyújtotta meg a gyertyatartó első lángját. A nyolcnapos ünnepen, péntek kivételével, mindennap újabb mécsest gyújtanak meg a Nyugati téren.
    A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i. e. 168-ban vette be Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint i. e. 165-ben foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. A hanuka annak állít emléket, hogy a zsidó szabadságharcosok szentélyüket visszafoglalták, megtisztították, majd újraszentelték, és amikor a hagyomány szerint szerettek volna a menóra mécseseiben újból fényt gyújtani, ehhez csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, de az “isteni csoda folytán” nyolc napon át égett.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszél a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka első estéjén, a Nyugati téren 2014. december 16-án. MTI Fotó: Soós Lajos

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszél a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka első estéjén, a Nyugati téren 2014. december 16-án. MTI Fotó: Soós Lajos

Forrás:MTI