Meggyújtották az első hanukagyertyát a Nyugati téren

Spread the love

Meggyújtották az első gyertyát a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a hanuka első napján, vasárnap a budapesti Nyugati téren felállított kilencágú gyertyatartón.

 Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi vezetője (j) és Tóth József, a XIII. kerület polgármestere meggyújtja az első hanukagyertyát a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka előestéjén a Nyugati téren, Budapesten 2019. december 22-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi vezetője (j) és Tóth József, a XIII. kerület polgármestere meggyújtja az első hanukagyertyát a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka előestéjén a Nyugati téren, Budapesten 2019. december 22-én. MTI/Szigetváry Zsolt

    Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy hanuka ünnepén nem elég emlékezni, cselekedni is kell: meg kell gyújtani a gyertyát.
    Harminc éve nem lehet kérdés, hogy a magyar zsidóságnak is megadatik a szabadság, hogy megülje ünnepeit és megélje identitását. “A kérdés most csak az, hogy mi élünk-e a szabadság adta lehetőséggel, meggyújtjuk-e a hanukai lángokat, (.) és megéljük-e az identitásunkat” – fogalmazott Köves Slomó.    
    Kiemelte: “hanukakor a csodára emlékezünk, arra, hogy ha elég erősek vagyunk az identitásunkban, ha elég biztosak vagyunk a hitünkben, akkor a túlerővel szemben is képesek vagyunk győzni”.
    Az ünnep “fontos üzenete, hogy az értékeinket és az identitásunkat csak akkor tudjuk megőrizni és megünnepelni, ha “cselekvéssel meg is éljük azokat” – hangoztatta a vezető rabbi.
    Tüttő Kata főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta: “Budapest egy sokszínű város, és mi büszkék vagyunk erre a sokszínűségre, mert látjuk a sokszínűségben rejlő erőt”.
    A hanuka lángjai hirdessék, hogy Budapest elfogadó, szolidáris város, a tudás és a szabadság városa – tette hozzá.
    Azt is mondta: ez az este nemcsak az első hanukai gyertya gyújtásának ideje, hanem egyben a téli napforduló, az év legsötétebb napja is. “Mostantól kezdve, ahogy estéről estére lobbannak fel a hanukia lángjai, úgy rövidülnek az éjszakák, és úgy győzi le a fényesség a sötétséget”.
    Az, hogy ez a hanukia nincs négy fal közé bezárva, hanem a “szabadban áll”, fontos  jelképe az ünnepnek és a szabadságnak. “Égjen ma ez a láng a vallás szabadságáért, és égjen a kultúra az oktatás és a tudomány szabadságáért is – tette hozzá Tüttő Kata.
    A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók. Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.
    A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd minden este egy-egy újabb lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó “szolgagyertyának”.

Forrás:MTI

 

 

Comments are closed.