Leánder és Lenszirom- Az Opera ősbemutatója az Erkel Színházban

Spread the love

Zenetörténeti eseményre készül az Erkel Színház: április 11-én Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom című meseoperájának ősbemutatóját tartják délelőtt 11 órakor. Az előadást Zsótér Sándor viszi színre.

Fotó: Dóka Attila

Zsótér Sándor az idei évadban második alkalommal rendez az Opera felkérésére. A színrevitelt ismét állandó alkotótársai segítik: a díszleteket Ambrus Mária, a jelmezeket Benedek Mari tervezte, a koreográfus Ladányi Andrea.

Tallér Zsófia új műve az Opera gyermekközönségnek szánt repertoárját gazdagítja egy családi meseoperaként aposztrofált darabbal. A szerző az 1990-es évek elejétől vesz részt a hazai komolyzenei életben, zeneoktatóként és komponistaként is komoly sikereket ért el. Munkái között operai kötődésű a Millenniumi Operapályázat győztes operája II. felvonásának hangszerelése (Bozay Attila: Az öt utolsó szín) és Vajda János: Mario és a varázsló című alkotásának áthangszerelése kisebb együttesre a Neue Opernbühne Berlin számára. Darabjaival rendszeresen jelen van a hazai művészeti fesztiválokon, de Triesztben, Rómában és Bécsben is bemutatták kompozícióit. Filmzenéket – Mundruczó Kornél és Gothár Péter alkotásaihoz – valamint prózai darabokhoz színpadi zenéket is szerez. Az Operától 2013 novemberében kapott felkérést egy gyermekopera megkomponálására. Az alapmesét maga választotta, akcióban gazdag történetet keresve és lehetőleg olyat, amelynek már létezik színpadi adaptációja. Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című történetének furcsa, stilizált nyelvezete, s bájos öniróniája fogta meg végül; vallja, hogy a történet,  amely mögött ott rejlik egyszerre a népmesék világa, de a Csongor és Tünde vagy A varázsfuvola hangulata is, a szülők vagy akár a nagyobb gyerekek számára is érthető és élvezetes lehet. Fontos szerzői szándéka volt, hogy a színpadon mindig történjék valami, ezt a mozgalmasságot pedig Szőllősi Barnabás librettója is remekül megőrzi.

„Zsótér Sándorral tíz éve teremtünk közösen operai szituációkat, alapvetően prózai előadásokba (Az öreg hölgy látogatása, A kaukázusi krétakör) elhelyezve azokat. Ez azonban most egy az egyben operai vállalkozás, amit különösen izgalmassá tesz az a tény, hogy gyermekek és felnőttek számára egyaránt érvényes előadást kívánunk létrehozni” – nyilatkozta az Opera magazinnak Tallér Zsófia, aki az alkotófolyamat elején leszögezte: „Nem hiszem, hogy felnőtteknek komolykodva, gyerekeknek pedig infantilisan kell írni. A hiteles, természetes megfogalmazást tartom fontosnak – a gyerekközönség erre különösen érzékeny.” Az előadás rendezőjéről, Zsótér Sándorról pedig így nyilatkozik: „Mindig azt mondja a zenéről: ő nem ért hozzá… A rendezéseit látva tökéletesen tudja, mi történik. Sokszor jobban, mint akinek ez a mestersége.”

A Leánder és Lenszirom két címszereplője Molnár Ágnes és Bakonyi Marcell. A Lenszirom szerepét alakító szoprán az Opera magazinnak elmondta: „Ez az opera tele van humorral, érdekes karakterekkel, s persze ott szerepel benne a kihagyhatatlan szerelmi szál is. Lenszirom egy kissé elkényeztetett, gyerekes királylány, akiből a darab végére komoly, érett nő válik, a szeretet vezérelte döntések által. Nemcsak énekesként kihívás ez a mű számomra, hiszen színészileg is izgalmas lesz megformálni a főhős szerelmét.” A Leándert megformáló Bakonyi Marcell külföldi házakban énekel, de nem először lép fel a Magyar Állami Operaház produkciójában. A bemutató előtt Molnár Ágneshez hasonlóan nyilatkozott a karakterformálásról: „… több ifjúsági előadásban is szerepeltem már, a  Zürichi Operában például Fafnert játszottam A nibelung gyűrűje gyerekeknek című produkcióban. Tallér Zsófia munkája magas színvonalú, a zenei szövet sokféle motívumból áll össze. Leánder figurája is összetett, hiszen a mese elején egy önsajnáló csúf koboldot ismerünk meg, aki a történet végére megszépül. Színészi szempontból is nagyszerű kihívás lesz a szerep megformálása, nagy várakozással tekintek elébe.” A családi meseopera előadásait Bogányi Tibor dirigálja.

Az április 11-i ősbemutatót 1800 hátrányos helyzetű gyerek tekintheti meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásának köszönhetően. A gyermekintézmények jól tanuló és a zene iránt érdeklődő csoportokkal pályázhattak az előadásra. Mintegy 60 intézmény igényelt jegyeket, a beérkezett kérelmek alapján az NGYSZ végül 45 intézményt választott ki. A bemutatót követően a Tallér-opera még öt alkalommal látható az Erkel Színházban.

A gyermekek után a kismamák érkezhetnek szervezetten az Operaházba május 3-án.  A KismaMatiné Kodály Zoltán hitvallására épül, amely szerint a kisgyermekek optimális zenei nevelése nem a magzatkorban indul, hanem inkább az anyák magzatkorában… A gyermeket váró leendő anyukák várandóskönyvvel 300 forintos áron vásárolhattak 2-2 jegyet a Figaro házassága matinéelőadására. Az első szünetben közös, nagyfelbontású fotó készül az Operaház előtt a kismamákról, amely azután letölthető emlékké lesz az Opera közösségi oldalán. A kismamáknak szervezett programra immár harmadszor kerül sor az Operában anyák napja alkalmából. A KismaMatiné létrehozásában az Opera partnere az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az MTVA.

Decemberben a Nagycsaládosok Országos Egyesülete számára szervezett közös estét az Opera. A meghívottak a Parázsfuvolácska című operakeresztmetszetet nézhették meg, s ez alkalommal pályázatot hirdetett az Opera. A kiírás szerint a gyerekek feladata az volt, hogy rajzolják le a kedvenc részletüket és írják meg, miért jó nagy családban élni. A beérkezett pályaműveket háromtagú zsűri értékelte: Végh Endre, a Mátai és Végh Kreatívműhely, az Opera kreatívügynökségének igazgatója, dr. Turkovics Monika, az Opera marketing- és kommunikációs igazgatója, valamint Csákovics Lajos animációs rendező, illusztrátor, fordító.

A fődíjat Peresztegi Hanna, 10 éves versenyző nyerte el, ő a karácsonyi időszak egyik Diótörő-előadását nézheti meg családjával. Alkotásának értékelése: igényes, részletgazdag, az előadás élményét igyekszik minden ízében megragadni. Az egész képből szinte árad a zene: az ismétlődő és az egyedi hangsúlyú képi elemek belső ritmusait látványosan olvasztja egybe egy harsány, vidám akkorddá. Szinesztéziába hajló képi megfogalmazása egyedülállóvá teszi a mezőnyben.

Nagyon nehéz igazságosan dönteni, hiszen a 4 illetve 10 éves alkotók közötti korkülönbség teljesen más készségeket feltételez. Éppen az életkori sajátosságok és különbségek miatt a zsűri úgy döntött, kiad egy különdíjat a 7 év alatti pályázók számára. Közöttük van egy kiemelkedő alkotás: a pályázó igen erős tiszta színeket használ, nagyon expresszív összhatást eredményezve. Felidézi az emlékezetes képeket, kiválasztja a számára kedvenc figurákat: Paminát és a Hangszersündisznót, sőt, megjeleníti a tárgyi főszereplőt is: a parázsfuvolácskát, ami pirosan világít! Feszes kompozíció, teli őszinte örömmel: Peresztegi Mirkó, 6 éves kisfiú alkotása. A zsűri által létrehozott különdíj: egy Útravaló-sorozat: 2012 CD; 2013 CD; 2014 DVD – Parázsfuvolácska.

A közönségdíjat Bodnár Dorottya, 8 éves kislány nyerte el. Nyereménye egy családi jegycsomag a Leánder és Lenszirom egyik előadására.

Tallér Zsófia-Szilágyi Andor-Szöllősi Barnabás:

Leánder és Lenszirom

Tsaládi mese-opera két részben

Zeneszerző: Tallér Zsófia

Szilágyi Andor eredeti mesejátékából a librettót írta: Szöllősi Barnabás

Rendező: Zsótér Sándor

Díszlettervező: Ambrus Mária

Jelmeztervező: Benedek Mari

Koreográfus: Ladányi Andrea

Játékmester: Tóth Erika

Rendezőasszisztens: Kovács Krisztián

Karigazgató: Strausz Kálmán

Az Operaház gyermekkarát betanította: Gupcsó Gyöngyvér

Karmester: Bogányi Tibor

Leánder: Bakonyi Marcell

Lenszirom: Molnár Ágnes

Mar-Szúr herceg: Boncsér Gergely

Csibecsőr: Wierdl Eszter

Bölömbér kerál: Hábetler András

Bölömbér kerálné: Meláth Andrea

Töndér Negéd: Cserna Ildikó

Vak Nadály: Daragó Zoltán

Bogyó:            Gradsach Zoltán

Csíjjegős bőregér: Vajda Júlia

Csújjogós bőregér: Rozsos István

I.Horkoláb: Herczeg Ferenc

II.Horkoláb: Fátray János

 

Közreműködnek a Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola növendékei.

Comments are closed.