Kuncz és ifj. Kuncz egy Ladában

Apja és fia a Baranya Kupán, együtt egy autóban, még pedig egy LADA VFTS-ben.

Beszélgetés Kuncz és ifj. Kuncz Dezsővel a verseny előtt.

Kuncz Dezső: Miként is kerülsz te egy hátsókerekes Ladába, hisz ezer éve ültél benne utoljára? – Nem tudom! Fogalmam sincs! Ezt a Szabó Lacinak köszönhetem, meg a vakbelének. Ugyanis a mai nap hívott a kórházból, hogy műtik és ugorjak be a bal1-be a Baranya Kupán. 1996-ban ültem egy kemény N2-es Zsiguliban a Salgó Rally-n. Ez a VFTS csupán 120 Lóerővel erősebb mint a N2-es Ladám volt.

Fiad, Dezső fog neked navigálni. Mentetek már együtt, ha jól tudom korábban. Melyen amikor a fiad dirigálja az itinert neked? – Különösebben nem okoz nekem problémát. Elég régóta megyek a magyar bajnokságban ismerek szinte minden pályát. Ő inkább megerősít, hogy melyik, s milyen kanyar és hogy következik. Illetve tanítom a gyereket a navigálás fortélyaira.

A Prológról a Camping – Árpádtető gyorsra mentek. Mit lehet tudni erről a gyorsról? – Nagy meglepetés nem érhet, mert ismerem ezeket a pályákat, de egy jó felírás életet menthet. A Prológon lesz akin röhögjenek! Elméletileg tudom, hogy kell forgatni a Zsigulit, de gyakorlatban most ki fog derülni hogy a kézifék barátunk lesz, vagy sem.

Elsőként a Rallye2 mezőnye fog “takarítani” a pályán. Ez előny vagy hátrány? – Az annyira nem számít, inkább murván lényeges. Szerintem ki lesznek gumizva a tövek, így kihordás sem várható annyira majd.

Ifj.Kuncz Dezső: Édesapád mellett a jobb1-ben és egy erős VFTS-ben fogsz navigálni. Milyen érzés kavarog ilyenkor benned, hogy a faternek kell diktálnod a tempót? – Igazság szerint ugyanaz mint egy másik pilóta mellett. Maximálisan oda kell tennem magamat, a legjobbat kell nyújtani. Kettő versenyt mentem eddig. Murván Baksai Lacival Ladával, egyet a Székesfehérvár Rally-n Szabó Lacival, most pedig a Baranya Kupán édesapámmal fogok indulni.

Mi a célotok ezen a versenyen? – A versenyen mindenféleképpen az az első, hogy sikeresen célba érjünk. Persze, ha valami kupa az ölünkbe hullik annak tudunk örülni.

– Hajósi Miklós – www.hajoka.hu