Kamatdöntés – Egyelőre nem számítanak a monetáris kondíciók szigorítására az elemzők

A szinten tartó keddi kamatdöntést követően az elemzők egyelőre nem számítanak a monetáris kondíciók szigorítására az MTI-hez eljuttatott vélemények alapján.

    Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a jövő év elejéig nem számít a monetáris kondíciók szigorítására, szerinte akkor is először a nem-konvencionális eszközöket vonhatják vissza, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, de lehet, hogy ez 2020 közepéig sem történik meg.
    Emlékeztetett: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy célzott programot is indít, és 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol.
    A nem konvencionális lépéseket azért vezették be, mivel az MNB friss előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható, így a korábbi előrejelzésekhez képest még későbbre került. A tanács legutóbbi értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. Noha a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint 2019 közepétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, mégis kiemelték, hogy a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával, mivel az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól.
    Suppan Gergely rámutatott: a tartósan laza monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, noha a gyenge inflációs nyomás miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket, és az idén szeptemberig folytatódik az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja havi 30 milliárd euró összeggel, kamatemelésére pedig 2019-ig nem lehet számítani. Ezalatt a belföldi kockázati felárak is tovább csökkenhetnek – fűzte hozzá a Takarékbank elemzője.
    Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője úgy vélte: az inflációs folyamatok alapján a jegybanknak van még mozgástere és ideje arra, hogy fenntartsa a laza monetáris keretrendszert.
    Az Equilor elemzője kifejtette: az infláció az idén ismét 2 százalék alá süllyedt, és ez elégséges mozgásteret ad a laza monetáris politika folytatására. A prognózisok alapján középtávon a belső kereslet, a bérköltségek emelkedése és a fokozatosan emelkedő nyersanyagárak másodkörös hatásai növelik a maginflációt, de az eurózóna visszafogott inflációs folyamatai fékezik az áremelkedés ütemét.
    Jelezte: a forint árfolyamában továbbra sem várnak nagymértékű elmozdulást, azonban az Európai Központi Bank lassan szigorodó monetáris politikája alapvetően forintgyengítő hatású. Úgy vélte: emiatt az euró-forint jegyzése a 315-ös ellenállási szint felé veheti az irányt a következő időszakban, de szignifikáns áttörésére egyelőre nem számítanak. Hosszabb távon továbbra is egymással szemben álló folyamatok hatnak a forint árfolyamára, hiszen az EKB hamarosan szigorodó, és az MNB laza monetáris politikája önmagában gyengíti a forintot, ugyanakkor a továbbra is stabil fundamentumok (folyó fizetési mérleg és külkereskedelmi többlet, csökkenő adósságpálya, javuló hitelminősítői megítélés) erősítik. Várakozásuk szerint hosszabb távon sem lép a jegyzés a 318-320-as tartomány fölé, hiszen egy bizonytalanabb pénzpiaci környezetben az EKB később kezdené meg a monetáris politika normalizálását, illetve az MNB kommunikációja változásával erősíthetné a forintot – magyarázta Varga Zoltán.
    Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy érvelt: a kamatdöntés után publikált jegybanki állásfoglalásban a fő üzenet nem változott, a monetáris tanács az inflációs cél fenntartható elérését továbbra is csak 2019 közepére várja, ennek megfelelően ismét hangsúlyozták a laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának szükségességét.
    Nyeste Orsolya rámutatott: ami a középtávú kamatkilátásokat illeti, előrejelzéseik nem változtak a keddi ülést követően. Úgy gondolják, hogy az idén a bankközi kamatok a jelenlegi nyomott szintjükön maradnak majd, és a normalizálódási folyamat 2019 második felében indulhat meg. Az alapkamat szint emelését továbbra sem várják 2020 előtt – emelte ki.
    Elmondta: úgy látják, hogy a laza monetáris politika folytatására továbbra is lehetőséget nyújt az, hogy az EKB monetáris politikája vélhetően még egy jó ideig támogató marad, illetve a belföldi infláció is csak lassú tempóban közelít a cél felé. Óvatosságra adhatnak azonban okot a nemzetközi környezet gyors változásai, a globális piacokon mutatkozó nagyobb hullámzás, illetve a magyar folyó fizetési mérleg lassan csökkenő többlete – fogalmazott Nyeste Orsolya.

Forrás:MTI