DANYI ZOLTÁN, MÁN-VÁRHEGYI RÉKA ÉS MARIAROSARIA SCIGLITANO KAPTAK IDÉN DÉRY-DÍJAT

A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerését vehette át Danyi Zoltán, író, költő, Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő, valamint Mariarosaria Sciglitano műfordító. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díj az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazza. A kitüntetést az Artisjus székházában adták át október 18-án.

 

Az díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni. Az anyagi jutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, az átadóünnepség a névadó születésének évfordulóján, október 18-án vagy ahhoz közeli időpontban történik. A díjakat idén október 18-án adták át.

Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József, valamint Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, a tavalyi évben pedig Lábass Endre és Vida Gábor részesült az elismerésben.

 

Danyi Zoltán író, költő 1972-ben született Zentán, jelenleg Budapesten, illetve szülővárosában él. 2002-től jelennek meg művei a zEtna, a Timp, a Magvető Kiadó és az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Kivezetés a szövegből című esszékötetét Hamvas Béla regényeiről írta, később Hamvas levelezését és naplóit is gondozta. Prózai munkáiért 2009-ben az Irodalmi Jelen díjjal, 2016-ban Mészöly Miklós-díjjal jutalmazták. A dögeltakarító című regénye németül Der Kadaverräumer címmel jelent meg Terézia Mora fordításában a Suhrkamp kiadónál. (Forrás: Magvető Kiadó)

Kötetei: Gyümölcsversek (2006), Hullámok után a tó sima tükre (2010), Több fehér (2012), A dögeltakarító (2015)

Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő Marosvásárhelyen született, Budapesten él. Tanulmányait az ELTE-n végezte szociológia és esztétika szakon. Jelenleg a Babilon gyerekkönyvkiadó szerkesztőjeként dolgozik. 2013-ban elnyerte a JAKkendő díjat, ennek köszönhetően a következő évben megjelent az első novelláskötete a József Attila Kör és a Prae.hu kiadásában. A későbbiek során ifjúsági regényt, illetve gyerekeknek szóló könyveket és foglalkoztató kiadványokat írt. Az első regénye 2018-ban Mágneshegy címmel jelent meg a Magvetőnél. Írásai angol, német és észt nyelveken jelentek meg.            Kötetei: Boldogtalanság az Auróra-telepen (2014), Dóri és Marci nyomoz (2014), A szupermenők (2015), Kókusz Franci, a fodrász titkosügynök (2015), Mágneshegy (2018)

Mariarosaria Sciglitano műfordító és újságíró, egyetemi tanulmányait magyar nyelv- és irodalom szakon a nápolyi Istituto Universitario Orientale BTK-án folytatta. PhD fokozatát irodalomtudományok szakon 2003-ban az ELTE Doktori Iskolájában szerezte. 1999-től 2004-ig szerkesztője a Magyarországi Olasz Kultúrintézet által kiadott Nuova Corvina című irodalmi és művészeti folyóiratnak. 1991 és 1999 közt kortárs olasz irodalmat tanított vendégtanárként az ELTE BTK olasz tanszékén, 1993 óta pedig a Budapesti Corvinus Egyetem IOK olasz anyanyelvi lektora. Rendszeres fordítói és műfordítói tevékenységet folytat. 1997-ben a „Frankfurt ’99” műfordítói pályázatának, 2006-ban a „Babits Mihály műfordítói ösztöndíj” pályázatának nyertese volt. 2008 óta a Balassi Intézet az olasz műfordításokért felelős konzulense.

Műfordításai (többek között): Péter Esterházy: Lo sguardo della contessa Hahn-Hahn (Hahn-Hahn grófnő pillantása, 1995), Non c’è arte (Semmi művészet, 2012); Imre Kertész: Kaddish per il bambino non nato (Kaddis a meg nem született gyermekért, 2006), L’ultimo rifugio (A végső kocsma, 2016); Szilárd Borbély: I senza terra (Nincstelenek, 2016); András Forgách: Gli atti di mia madre (Élő kötet nem marad, 2018)

 

Comments are closed.