Csökkent az elhagyott Down-babák száma

Alig egy évtizede még a Down-szindrómával született bébik szülei közül a legtöbben állami gondozásba adták betegnek vélt gyermeküket. A terhesség idején elvégzett vizsgálatok kimenetelétől függően az orvosok javaslata automatikusan az abortusz volt a 21-es kromoszóma három felé osztódása esetén. Ezért lett az év harmadik hónapjának 21. napja a Down Világnap. Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke csodával határos változásokról számolt be világnapi sajtótájékoztatóján a Vígszínházban, amely a kezdet kezdete óta az ügy mellé állt.

Az első és legfontosabb változás, hogy az Egyesület szívós munkájának köszönhetően csökkent az elhagyott Down-babák száma az országban. Kisari nyilvántartása szerint ez abból adódik, hogy az objektív információk hatására jóval alacsonyabb a Down-szindrómás gyerekükről lemondó szülők száma, és megjelentek az örökbe fogadók is, akik örömmel vállalnak ilyen gyereket. Nagy utat járt be egy évtized alatt az Egyesület, mert a kétségbeesett szülőkkel sikerült elfogadtatni, hogy ne a keserűség játssza a főszerepet az életükben, hanem a szakemberek támogatásával igyekezzenek a lehető legtöbbet kihozni a gyerekükből, akik nagyon hálásak, ragaszkodóak és boldogok ezért.

Fotó: Down Egyesület

A 2011-ben megnyitott nyíregyházi Csodavár Korai Fejlesztő Centrum működése bizonyítja, hogy az eddigiektől eltérő kommunikációval, tárgyilagossággal, a szakemberek nem csak világnapi, hanem mindennapi munkájával, a sokrétű tevékenység sikerének megtapasztalásával erőt lehet adni azoknak a szülőknek, akik segítségre szorulnak, hiszen ez hatalmas megterhelés minden családnak. Sajnos mindmáig nehéz beíratni óvodába a Down-szindrómás gyereket, iskolába pedig szinte lehetetlen. Pedig az Egyesület egyik legfontosabb törekvését, célját, hogy programjaival megmutassa, a fogyatékossággal élők és a tipikus fejlődésű gyerekek elfogadják egymást, fényesen sikerült bizonyítania itthon és a határainkon túl élők között is. „A sok pozitív példa remélhetőleg előbb-utóbb a csodálkozó felnőttek, az egész társadalom hozzáállását is képes lesz megváltoztatni – mondta Kisari Károly, aki az együtt tanulás, együtt játszás, az elfogadás egyik hazai szószólója. Örömmel említette meg, hogy Down-szindrómás lánya szociális munkás akar lenni. Nyíregyházán már aktivizálódnak az érintett családok: saját maguk segítenek magukon. Felveszik a kapcsolatot egymással, elmondják a saját történetüket, amelyekből az derül ki, hogy a kétségbeesést és az aggodalmat egy idő után felváltja a határtalan szeretet.

A Down Egyesület a fővárosban is bizonyítani akarja, hogy a nyíregyházi Csodavár budapesti mása, az egykori Széchenyi Filmszínházból szeptemberre Koraifejlesztő Centrum és Játszóházzá átalakított épület a XV. kerület és az egész város gyászos mutatóit, ami az eltérő fejlődésű gyerekek kiszűrését, a korai fejlesztést és az utánkövetést illeti, meg fogja változtatni. A Játszóházba természetesen majd bárki jöhet játszani, és a kávézóban olyan ételeket és italokat fogyaszthat, amelyeket Down-szindrómás fiatalok szolgálnak fel.

Horváth Gábor Miklós