C2C, Bölcsőtől a Bölcsőig

Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem, klímaváltozás.

Új filozófiák a világgazdaságban. Mit tehetnek a mikrovállalkozások?

C2C, Bölcsőtől a Bölcsőig egy új gazdálkodási forma. A hamburgi székhelyű Hanza Parlament Erasmus+ projektjének magyarországi megvalósítása az IPOSZ részvételével.

Jelenleg az IPOSZ részt vesz egy C2C, Bölcsőtől a Bölcsőig elnevezésű projektben, ami egy új gondolkodási és gazdálkodási formát mutat be, amelynek egyre több a követője a világban és egyre több termék jön létre ennek a gazdálkodási formának az alapján. Mára már külön minősítési rendszere is kialakult a C2C koncepció alapján készült termékeknek.

Fotó: Dóka Attila

Ma a világ gazdasága lineáris gazdaságként, más elnevezéssel Bölcsőtől a Halálig működik. Ezt a gazdálkodási formát az jellemzi, hogy a szükséges erőforrásokat a föld meg nem újuló energiáinak és nyersanyagainak kitermelésével és a vízkészlet, ezen belül az ivóvízkészlet közvetlen felhasználásával állítják elő. Ezt követően a fenti erőforrásokra alapozó tervezéssel megtörténik a termékek gyártása, terjesztése és felhasználása, aztán a termékek hulladékként visszakerülnek a természetbe, ahol azokat vagy elégetik vagy hulladékgyűjtő helyekre lerakják, és ott több évtizedig vagy évszázadig szennyező faktorként jelen vannak.

A Bölcsőtől a Bölcsőig gazdálkodás, vagy magyar elnevezéssel a körforgásos gazdaság gondolkodásmódja ettől teljesen eltér. Úgy kezdi meg a termelést, hogy a felhasználandó anyagokat eleve két csoportra bontja. Olyan anyagokra, amelyek a felhasználás után vissza tudnak kerülni a természetbe és ott további károkat nem okoznak, és olyan anyagokra, amelyeket majd oly mértékben átalakítunk, hogy azok nem tudnak eredeti formájukban visszakerülni a természetbe. Ez utóbbiaknál kiemelten kezeli az újrahasznosítást, a hulladék minimalizálását, illetve a termékek élettartamának a meghosszabbítását, alapvető alkotóelemeinek újbóli felhasználását és beépítését újabb termékekbe. Az egész folyamatban kezdettől fogva kiiktatják a mérgező anyagokat és törekszenek a megújuló energiák minél nagyobb mértékű felhasználására. A felhasználás során előnyben részesítik a lízingelések elterjedését az élet minden területén, ahol a gyártó a termékeket visszaveszi, újrahasznosítja, minimális hulladékkal és veszteséggel. A termékek útja nem a Bölcsőtől a Halálig, hanem egy természetes körforgásban a Bölcsőtől a Bölcsőig tart.

Ez a gazdálkodási forma nemcsak kíméli a természetet, hanem segítheti a profit növelését is a vállalkozások számára, ugyanis csökkennek az újragyártási költségek, a hulladék lerakási költségek, az energia költségek és az alapanyag költségek. Mindez a termékelőállítást is gazdaságosabbá teszi a gyártók és kereskedők számára.

Az IPOSZ ebben a projektben azt a célt tűzte ki, hogy megismertesse ezt a jelenleg nagyobb vállalatok számára kidolgozott gazdálkodási formát és világtrendet a családi és mikro vállalkozásokkal Magyarországon. Ennek érdekében egy kézikönyv is készül, amelyet a lehető legtöbb helyre el kíván az IPOSZ juttatni és 12-13 mikro és kisvállalkozás átvilágítása is megtörténik. A tanácsadással egybekötött átvilágításnál feltárásra kerülnek ezeknél a vállalkozásoknál azok a fejlesztési lehetőségek, amelyek már hatékonyan használni tudnák ennek az új gazdálkodási formának az elemeit. Ezek a vállalkozások egyébként emellett legjobb gyakorlatként is megjelenhetnek a többi vállalkozás számára. A projektben az IPOSZ mellett részt vesznek Németország, Lengyelország és Finnország szervezetei és tudományos intézményei. Az IPOSZ hozzáadott értéke ehhez a projekthez, hogy a családi és mikro vállalkozások sajátos szempontjaiból is vizsgálja az egész kérdéskört, és megpróbálja feltárni, hogy miképpen lehetne a családi és mikro vállalkozásokat is arra ösztönözni, hogy lépéseket tegyenek eme gazdálkodási forma irányába.