Banai Péter Benő: a 2010 óta folytatott gazdaságpolitika határozza meg a 2018-as költségvetést is

Spread the love

A 2010 óta követett gazdaságpolitika határozza meg a 2018-as költségvetést is – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára csütörtökön a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján Budapesten.

    Hozzátette, a gazdaságpolitika célja, hogy csökkenjen az államadósság, a hiány alacsony legyen, érdemi gazdasági növekedés valósuljon meg, és ez párosuljon a foglalkoztatottak számának valamint a reálbérek növekedésével.
    Az államtitkár a Fiskális mozgástér és kényszerpálya 2018 címmel rendezett konferencián úgy vélekedett, az a gazdaságpolitika, amelyet a kormány 2010 óta folytat, nemzetközi összehasonlításban is eredményesnek tekinthető, hiszen a hiányt érdemben, 3 százalék alá tudták szorítani, az államadósság csökkenő pályán van, a növekedési szerkezet kiegyensúlyozott. Az eredményeknek az egyik kulcsát a foglalkoztatás terén hozott intézkedések jelentik, köztük is kiemelten a munkahelyvédelmi program és a hatéves bérmegállapodás – mondta.
    Kifejtette, a kormány úgy látja, a hiányt jövőre is alacsony szinten lehet tartani, az előre nem látható helyzetek kivédésére mintegy 200 milliárd forintos tartalékkal kalkulálnak. Az államadósság további csökkenésével számolnak, a növekedés 4 százalék fölött alakulhat, a foglalkoztatottak száma tovább emelkedik.
    Aláhúzta, az elért eredményekhez elkerülhetetlenek voltak a kétharmados törvényalkotást igénylő változások, amelyek alapján most minden befektetőnek azt mondhatják: az alaptörvény alapján a mindenkori kormánynak olyan költségvetést kell készítenie, amely az államadósság csökkenését eredményezi.
    Banai Péter Benő kitért arra is, hogy a költségvetési stabilitás és az alacsony hiány megőrzése a regionális összehasonlításban még magas államadósság csökkentése miatt is lényeges. Nagyon fontos a képzett munkaerő biztosítása is, a feldolgozóipari cégek 80 százaléka említi ezt a növekedés korlátjaként. E területen is vannak intézkedések, például a második szakma ingyenes megszerzése, a mobilitás támogatása vagy például a munkahelyvédelmi akció, de még vannak feladatok, ahogy a termelékenység, versenyképesség területén is, amelyet az uniós támogatásokkal igyekszik javítani a kormány – mondta.
    László Csaba volt pénzügyminiszter egy 2016 júliusa és decembere között, a KPMG és a GKI konzorciuma által a Miniszterelnökség számára készített kutatás eredményeit ismertette, amely az uniós támogatások 2007 és 2015 közötti, magyar gazdaságra tett hatását vizsgálta.
    Elmondta, a válságot is magában foglaló időszakban EU-támogatások nélkül 1,8 százalékos csökkenés lett volna a 4,6 százalékos növekedés helyett. A háztartások fogyasztása 5 százalék helyett 11 százalékkal csökkent volna a vizsgált időszak végére, a beruházások 31 százalékkal, a foglalkoztatás pedig 280 ezer helyett 105 ezerrel bővült volna uniós támogatások nélkül.
    Közölte, a költségvetés hiánya az EU-támogatások nélkül egyetlen évben sem tudott volna 3 százalék alá kerülni, az államadósság pedig 84 százalék körül lett volna ebben az időszakban. E források nagyban segítették a külső stabilitást is a 40 milliárd euró forintra váltásával. Megjegyezte: a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedés amellett, hogy egyszeri 6-8 százalékkal csökkentette az államadósságot, azóta minden évben 1,5 százalékkal javítja az államháztartás hiányát azzal, hogy a tagdíjak az állami nyugdíjkasszába folynak be. Ezzel egyúttal komoly implicit adóssága keletkezett, mert több nyugdíjat ígért ezzel – mondta.
    Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója egyebek mellett kritikaként fogalmazta meg a költségvetési politika kiszámíthatatlanságát. A 2018-as költségvetésre ható kényszerpályák közül a “hiánycél-fetisizmust”, az állami béremelést, az EU-források akadozását valamint a politikai elköteleződéseket (például Paks2, sportcélú tao, modern városok program) emelte ki, valamint, hogy magas adósságrátával várja az ország az emelkedő kamatkörnyezetet. Kényszerpályán van bizonyos szempontból az alacsony jövedelműek magas adóékével, a torz családtámogatásokkal – néhány százezer gyermek nem jut hozzá az adókedvezményhez -, a romló oktatás és egészségügy miatt is – tette hozzá.
    György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője azt hangsúlyozta, a politika és a gazdaságpolitika célja az emberhez méltó körülmények megteremtése, és fenntartható javítása, amennyiben erre lehetőség van. Ez folyamatos egyensúlyozást igényel a különböző célok között. E szempontból kiemelten fontos a makrogazdasági egyensúly megteremtése, a külföldi és a hazai tulajdon, valamint a munka és a tőke egyensúlya – mondta.
    Banai Péter Benő az uniós támogatásokról készült kutatásra reagálva egyebek mellett azt mondta, ha elfogadnák a megállapításait, akkor a magyar gazdaságnak 2016-ban, amikor kevesebb uniós forrás érkezett, nem bővülnie kellett volna, hanem recesszióban lennie. A 2,2 százalékos növekedés szerény a korábbi évekhez képest, de magasabb az EU 1,9 százalékos átlagos növekedésénél.
    Romhányi Balázs előadására reagálva egyebek mellett kifejtette: olyan költségvetést kell készíteni, amely az államadósságot csökkenti. Arról lehet vitatkozni, milyen mértékű legyen ez a csökkentés – tette hozzá. A hiánycél-fetisizmussal kapcsolatban megjegyezte, a hitelesség megtartásához hozzátartozik, hogy “amit mondunk, azt csináljuk”.
    László Csaba viszontválaszában elmondta: nem állította, hogy az EU-támogatások miatt van növekedés. Ám irdatlan mennyiségű pénz – 2013-2015-ben nagyjából átlagban 2000 milliárd forintnyi nettó forrás – érkezett az EU-tól, ami a GDP 6-7 százaléka, ennek akkor nem lenne köze a gazdasági növekedéshez, ha mind ellopnák, de ez nem igaz.

Forrás:MTI

 

 

Comments are closed.