Balatoni Monika: Magyarország büszke, hogy otthont adhat a Duna Bizottságnak

Magyarország mindig nagyon büszke volt arra, hogy otthont adhat a Duna Bizottságnak, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy segítse a szervezet munkáját – mondta Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kulturális diplomáciáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.

    Annak emlékére, hogy a Duna Bizottság székhelye hatvan éve Budapesten van, nemzetközi bélyegkiállítást rendeznek a KKM épületében.
Az esemény megnyitóján az államtitkár kiemelte: a Duna az Európai Unió leghosszabb, a kontinens második leghosszabb folyója a Volga után. Tizenkilenc ország osztozik a vízgyűjtő területén, több mint 81 millió ember kapcsolódik hozzá, így a Duna “a világ legnemzetközibb folyója”. A folyó energiát termel és fontos nemzetközi kereskedelmi csatorna – elemezte.
Balatoni Monika közölte: az EU felismerte a Duna jelentőségét, és sok erőfeszítést tett a fenntartható fejlődésért a régióban.
Az államtitkár emlékeztetett: a második világháború után, 1948-ban létrejött a Duna Bizottság, hogy felügyelje a folyó használatát. A szervezet legfőbb küldetése a szabad hajózás biztosítása, az ehhez szükséges feltételek körültekintő alakítása, segítése. Hatvan évvel ezelőtt a bizottság székhelye Budapest lett, és Magyarország mindig nagyon büszke volt arra, hogy ilyen fontos nemzetközi szervezetnek adhat otthont – mondta. Hozzátette: miként a múltban, a jövőben is mindent meg fogunk tenni azért, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a bizottságnak.
Balatoni Monika elmondta, hogy a Magyar Postával és a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségével együtt úgy döntöttek, egy felülnyomott bélyeget adnak ki, amely Budapestet és a Dunát ábrázolja, továbbá nemzetközi bélyegkiállítást szerveznek az évfordulóra.
Rade Drobac, a Duna Bizottság elnöke, Szerbia budapesti nagykövete beszédében hangsúlyozta: a szervezet tagjai hosszú és hagyományosan jó együttműködésre tekinthetnek vissza. A Duna minden országnak fontos Közép-Európában, de még jobban ki kellene használni azokat a lehetőségeit, amelyek eredményesen hozhatják közelebb egymáshoz az embereket – mondta.
Az 1948-ban létrejött Duna Bizottság célja a dunai hajózási együttműködés segítése. Székhelye 1954 óta Budapesten van, tagjai Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna.
A tagországok vállalják, hogy Duna-szakaszukat hajózható állapotban tartják folyami – és egyes szakaszokon tengeri – hajók számára, elvégzik a szükséges karbantartásokat és fejlesztéseket, továbbá nem akadályozzák a hajózást. A bizottság a dunai hajózással kapcsolatos ügyekért felelős, ellenőrzi a környezetszennyezést, a biztonságot és a vízi járművek lajstromozását is.