Az Európai Parlament a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

    Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt.
    A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve “rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve” Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.
    A szövegben felszólítják a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a menekültügyi szabályok egyes elemeit, vonja vissza a civil szervezetekről szóló tervezetet, és függessze fel az új felsőoktatási törvényben megjelelt határidőket, nyilvánosan kötelezettséget vállalva rá, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) szabad intézményként Budapesten maradhat. A bizottságtól pedig azt kérik, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.
    Az EP sérelmezi, hogy az utóbbi években “súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon, példaként említve a többi között a gyülekezés, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságát, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek emberi jogait, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét.
    Mint írták, úgy vélik, hogy “a jelenlegi bizottsági megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”, ezért a “kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat”.
    “Magyarország egyfajta teszt az EU számára, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi fenyegetésére és megsértésére” – fogalmaztak.
    A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt egy másik, “enyhébbnek” számító határozati javaslatot nyújtott be a magyarországi helyzetről, a szociáldemokrata-liberális-zöldpárti-radikális baloldali tervezet elfogadása után azonban erről már nem szavazott a strasbourgi plenáris ülés.
    A négypárti határozattervezetre más képviselőcsoportok tagjai közül is sokan átszavaztak. A 216 fős néppárti frakcióból 67-en támogatták a “szigorúbb” szöveget, 40-en pedig tartózkodtak a szavazáson.
    Manfred Weber néppárti frakcióvezető a szavazás előtt közölte, pártja sem zárja ki a hetes cikk megindításának lehetőségét, amennyiben más nem vezet eredményre, de előbb lehetőséget kellene adni a magyar kormánynak egy tisztességes meghallgatásra. Szerinte “károkat okozhatna”, ha anélkül indulna meg az eljárás, hogy Budapest válaszolhatna a felmerült aggályokra.
    Hozzátette, elvárják, hogy Magyarország haladéktalanul hajtsa végre a bizottság ajánlásait a felsőoktatási törvény módosításáról, az egyetemek bezárása ugyanis teljességgel elfogadhatatlan.
    Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője aláhúzta: “lejárt a szavak ideje”, az EP-nek “kötelessége tenni valamit a magyarországi illiberális fordulattal szemben”. Orbán Viktor miniszterelnök “immár hét éve a demokrácia alapjainak lebontásán dolgozik” – mondta.
    A szerdai szavazás dacára továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarországgal szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell fogadnia az indoklással ellátott javaslatot, amelyben kezdeményezi az eljárást megindítását. Ehhez a leadott voksok több mint kétharmadára és a képviselők abszolút többségének támogatására lenne szükség az Európai Parlamentben. Ezután a tanács súlyozott szavazással, négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll a veszélye Magyarországon annak, hogy csorbulnak az EU alapértékei.
    Ezt követően több lépcsőben több lehetőség is van a folyamat leállítására és felülvizsgálatára. A végső szankció az alapjogokat megsértő bármely tagállammal szemben az, hogy miután egyhangú megállapítást nyert, hogy sérti az alapértékeket, és ezt nem is orvosolja, a tanács úgy dönthet, hogy felfüggeszti az adott ország szerződésekből fakadó egyes jogait. Ezek között említi példaként az uniós szerződés a szavazati jog felfüggesztését, ami az adott ország ideiglenes kizárását jelenti a tanács döntéshozatalából.
    A hetes cikk törvénybe foglalása óta még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.

Forrás:MTI

 

 

Comments are closed.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás