Az engedélyező hivatal és a szolgáltatók is a vezetékadó megváltoztatását szeretnék

Módosítani kellene a víziközműveket sújtó vezetékadót, az engedélyező hivatal szerint ne a vezeték hossza, hanem az ellátott lakosság létszáma legyen a fő szempont, a víziközművek szövetsége pedig az adó kivezetését vagy legalább módosítást szeretne – hangzott el csütörtökön, a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. alapításának századik évfordulóján tartott rendezvényen.

    Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke azt mondta: a rezsicsökkentés és a vezetékadó együttesen olyan helyzetet teremtett, amiben rendkívül “nehéz teljesíteni, hogy eredményesen működjenek” a víziközmű cégek.
    Mint felidézte: a polgári kormány döntésének megfelelően csökkenteni kellett a rezsiköltségeket és ezzel a vízdíjakat is, de ez az önkormányzatok által működtetett szolgáltatóknál bevételkieséssel járt. Ehhez adódik, hogy a víziközműveket országszerte a közműadó sújtja a legjobban.
    A korábbi 400-ról 40-re csökkent víziközműcég felvetései alapján a MEKH a vezetékadóval kapcsolatos jogszabály módosítására kíván javaslatot tenni. A hivatal szakmai stábjának előkészítése alapján várhatóan azt terjesztik elő, hogy az adó “létszámarányos legyen, ne folyóméter-arányos”, mert az utóbbi leginkább a vidéki kistelepüléseket ellátó cégeket sújtja – jelentette ki Dorkota Lajos.
    Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke úgy fogalmazott: “nem fenntartható az a pálya, amelyen most az ágazat halad”, a vezetékadó beszűkíti a lehetőségeket, s ez már-már veszélyezteti az üzembiztonságot, a szolgáltatási színvonalat és a megfizethetőséget.
    A szövetség elsődleges célja, hogy a döntéshozókkal megértesse az ágazat valós problémáit, amit elsősorban a közműadónak tulajdonítanak, s példaként említette, hogy egy víziközműcégnek a vízhálózat és a csatornahálózat hossza után is vezetékadót kell fizetnie. Úgy vélekedett, mihamarabb szükség lenne az adó kivezetésére, vagy olyan mértékű átalakítására, ami a víziközmű-szolgáltatók eredményes működését is biztosítja.
    Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a nagykanizsai székhelyű víziközműcég jubileumi ünnepségén azt hangsúlyozta: mai világunkban “a víz- és közművek megléte és állapota lassan lét- és sorskérdéssé válik”.
    Magyarország vezetékes ivóvízzel való ellátottsága és a közmű fejlettsége szinte egyedülálló, még európai viszonylatban is, szemben más országokkal, ahol ez csupán vágyálom. Mindez arra világít rá, hogy “nagy értékünk a víz, és az a tudás és tapasztalat is, amely e közös kincsünk meglétén alapul” – fejtett ki az államtitkár a Nagykanizsához közeli Sormáson tartott rendezvényen.
    A cég közlése szerint a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. 107 tulajdonossal Zala és Somogy megye 103 településén van jelen, több mint 130 ezer felhasználónak szolgáltat ivóvizet 966 kilométer hosszú vezetékrendszerén. A társaság összesen 67 településen együttesen 738 kilométer hosszúságú vezetékrendszeren biztosítja a szennyvízelvezetést és szennyvíztisztítást.

Forrás:MTI