Az élet döntött a folytatásról

A horvát bajnoki címért indultak, de végül „csak” a European Rally Trophy döntőjébe jutott be Hideg Krisztián és Kerék István. A Mitsubishis alakulat a Croatia Rally első napján követett el egy hibát az egyik esti gyorson, de becsületükre legyen mondva, az utolsó helyről egészen az abszolút 5. pozícióig küzdötték fel magukat. Habár Horvátországban Juraj Sebalj lett az év végi győztes, Hidegék még gyarapíthatják sikereiket a nemzetközi szinten, ha a novemberi Waldviertel Rallyn hozzák a formájukat.

 hideg_kerek_porec

Hideg Krisztián: Sajnos nem sikerült minden a terveink szerint hétvégén. A teszten és az első két gyorsaságin még minden rendben volt, mindössze 1,5 másodperccel voltunk lemaradva Juraj Sebaljtól. Ezután viszont bekövetkezett a baj – sajnos a saját hibámból. A 3. szakasz 3. kanyarjában túl szűken vettem egy kanyart a felhordásos úton. Sötét volt már, nem volt tiszta nyom, és nem érzékeltem rendesen, hogy vajon elfér-e még negyedikben, teli gázzal ott az autó. Nem fért el. Az ott lévő 30-40 cm-es szikladarab rögtön elintézte a kocsit: a gumink defektes lett, és a futóművet is kiszakította a helyéről. Igaz, pár száz méter múlva, egy elágazásban félre tudtam állni, hogy kicseréljük a kereket, de így is olyan sok időt vesztettünk, hogy rögtön az utolsó pozícióba csúsztunk vissza. Ezzel, a 100%-os technikával kellett még aznap este teljesítenünk egy gyorsot, majd az éjszakai szervizben a fiuk kezelésbe vették a Mitsubishit. Áldozatos munkájuknak köszönhetően folytathattunk szombaton a menetelést.

Sereghajtóként küzdöttünk tovább másnap, de ugyanolyan elszántsággal, mintha mi sem történt volna. A 8 szakaszból ötöt megnyertünk, és így az abszolút 5. helyre tudtunk felzárkózni. Igaz, végül Sebalj se nyerte meg a futamot, második lett, de így is bebiztosította, elhódította magának a horvát bajnoki címet. Számunkra így elúszott az esély erre az elsőségre, az ezüstérem azonban így is meg lesz év végén. Persze, szép eredmény ez is, de azért egy picit csalódott vagyok, mert mindenképp nyerni szerettem volna. Ha akkor egy picit türelmesebb vagyok, talán másról beszélgethetnénk… De mint tudjuk, a technikai sportban nincs feltételes mód.

Ha már így alakult, akkor az utolsó, horvát fordulóra már nem utazunk el, helyette az ERT döntőjére koncentrálunk, ami november közepén lesz, a Waldviertel Rallyen. Az osztrák futamon pedig a célunk ismét csak a győzelem lehet…

 

Kerék István: Nagyon komoly versenyünk volt: VB-szintű pályák, remek szervezés, gyönyörű környezet. Úgy készültünk, hogy nyerni szeretnénk, és erre lett is volna esélyünk. Azt azért mi is látjuk, tudjuk, hogy a bajnoki cím nem ezen az egy futamon múlott, hanem inkább azon, amikor évközben nem működött megfelelően a kocsink, és emiatt ponthátrányba kerültünk. A győzelmi kényszerben pedig most mi hibáztunk. Csalódott vagyok, hogy így alakult, de legalább az élet most eldöntötte helyettünk azt, hogy a horvát bajnokságra vagy az ERT döntőjére koncentráljunk. Így, hogy kivívtuk magunknak a részvételi jogot a Waldviertel Rallyera, újra felszívjuk magunkat, hiszen a döntőben mindenki tiszta lappal indul, az ott elért eredmény határozza meg az év végi helyezésünket.

Úgy érzem, nincs most rajtunk nyomás a döntőt illetően, hiszen ami prioritás volt, a Mitropa Kupa bajnoki címe, azt már megszereztük, ha ezt a sikert meg tudjuk spékelni még egy ERT-s dobogóval, illetve egy osztrák bajnoki tisztes helytállással, akkor az plusz öröm lesz. És azt hiszem, jó eséllyel indulunk mindkét értékelésben.