A magyar dráma napja – A Bánk bánt mutatja be a Nemzeti Színház

Spread the love

Katona József Bánk bán című művét mutatja be a Nemzeti Színház a magyar dráma napján, szeptember 21-én, csütörtökön. Vidnyánszky Attila a darabot ezúttal kamaraszínházi produkcióként rendezte meg, az előadás a Gobbi Hilda Színpadon látható.

    Vidnyánszky Attila korábban a darab drámai és operai változatát is színpadra állította. Katona drámáját 2002-ben rendezte a Nemzeti Színházban. Erkel Ferenc eredeti zenei konstrukcióját és Egressy Béni eredeti librettóját véve alapul 2008-ban a debreceni Csokonai Színházban állította színpadra a művet.
    Vidnyánszky Attila az MTI-nek elmondta, hogy a Bánk bán a legjobb magyar darab. “Nem sok van, amelyik shakespeare-i szinten fogalmaz és még színházilag is jól van megírva” – mondta, hozzátéve: létünk nagy kérdéseiről beszél, nem didaktikusan, hanem személyes sorsok, indíttatások, féltékenységek, gyűlöletek, vágyak mentén fogalmaz, ami befogadhatóvá teszi a történetet.
    Elmondta: az idei évadban háromszor is színpadra állítja a művet, az Operaházban egy előadás már megszületett, a Nemzeti Színház bemutatója után pedig még a Kaposvári Egyetem diákjaival is színre viszik a darabot. Az utaztatható változatot október elején mutatják be Kaposváron, és a Nemzeti Színházban is játsszák majd.
    A Bánk bánról, amelyről a Csongor és Tünde, valamint Az ember tragédiája mellett a magyar drámairodalom alapműveként beszélt, elmondta: három nagy művünk közül az egyik leginspirálóbb. Kiemelte: Magyarország geopolitikai helyzete miatt egymásnak feszülő kultúrák ütközési zónája, és ez határozza meg létünket. Egymásnak feszülő igazságok, világhoz való viszonyok, ez mindig is frontvonal lesz – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért is érdemes mindig újra végiggondolni a darabot.
    Elmondta: sok mindenben más az előadás, mint a korábbiak, nemcsak a forma és a fogalmazási mód szempontjából. “Például több Biberachot látok magam körül, úgyhogy Biberach figurája jelentősen felerősödött a 2002-es rendezéshez képest”.
    Erkel Színházbeli operarendezéséről elmondta, hogy klasszikusabb fogalmazási móddal, tradicionálisabb történetvezetéssel próbálta kibontani a zenéből adódó impulzusok mentén a történetet. Például a drámából olyan figurákat és szituációkat is átemelt, amelyek nincsenek az operában.
    A prózai műből inspirálódott, a mostani előadásban pedig megjelenik az opera: többször is megszólal, dialogizálnak vele, beépül a produkcióba. A harmadik előadás lesz a legösszegyúrtabb, illetve legszabadabb.
    A rendező elmondta: négy hónapja kezdtek el dolgozni a darabbal. Megjegyezte: még sosem rendezte egy időben többször ugyanazt a művet, valószínűleg ilyen sokszor nem fog előfordulni.
    Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Olekszandr Bilozub, a zenét a rendező válogatta az előadáshoz, a jeleneteket élőzene kíséri. “A mából fogalmazunk és a mából próbáljuk megérteni a konfliktust, ami szétfeszíti ezt a világot. A ma zenéi is szólnak, a ma valóságából beszélünk és ez látszik a színpadon is” – fogalmazott a látványvilágról.
    A Gertrudis királynét alakító Udvaros Dorottya elmondta: szereti az ilyen nézőközeli előadásokat. Hozzátette: nagyon élvezi, amikor érzi, hogy a nézők éppen figyelnek, unatkoznak, szórakoztatja őket valami, vagy épp elgondolkodtak, és ezt egy ilyen térben sokkal jobban lehet érezni, mint a nagyszínpadon. A rendező itt is törekszik a komplex látványra, hogy több helyszín megjelenjen, de az intim térben minden emberi szenvedés, vágy, indulat, öröm, szerelem sokkal erősebben megjelenhet – tette hozzá.
    A színésznő, akinek édesanyja, Dévay Camilla is játszotta Gertrudist Kecskeméten, elmondta, hogy hamar le kellett ráznia magáról minden azzal kapcsolatos gyötrelmet, hogy ki mindenki játszotta ezt a szerepet, és milyen nagy alakításokat láthatott a közönség. “Én egy másmilyen Gertrudist szeretnék. Nem törődtem azzal, hogy a nagy elődöktől eltérjek, vagy megfeleljek nekik, ezzel nem is lehet törődni, mert az leláncol, szorongással tölt el” – mondta, hozzátéve, hogy az egész darab érdekli, az összes többi figurával, a távolban lévő férjével való kapcsolata, a gyerekei.
    Szerinte egy családanyáról, boldog feleségről van szó, és adódik egy helyzet, amikor királynéként kell megfelelnie, mert a férje elutazott háborúzni. Mint fogalmazott, királynéként meg szeretné érteni az embereket, nem elnyomni akarja őket. “Német vagyok, ők pedig magyarok, nem mindig értjük egymást, és ebből millió konfliktus származik” – mondta.
    Az előadásban Bánk bán szerepét Mátray László, Melindát Söptei Andrea alakítja. Ottó figuráját Farkas Dénes kelti életre, Biberach, egy lézengő ritter szerepében Horváth Lajos Ottó látható. Mellettük Ács Eszter, Szalma Tamás, Varga József, Rácz József, Tóth László, Olt Tamás is játszik a darabban.

Forrás:MTI

 

 

Comments are closed.