A Fővárosi Ítélőtábla a kényszergyógykezelésről

A Fővárosi Ítélőtáblára 2019. január 1. és a 2019. október 31. napja között a polgári, gazdasági, büntető és katonai szakágban összesen 5383 ügy érkezett – hangzott el Egriné Dr. Salamon Emma elnökhelyettes részéről a szervezet sajtótájékoztatóján. Az eseményt követő Médiaklubon ezúttal a kóros elmeállapot értékelése a büntető ügyekben címmel tartott előadást Dr. Ujvári Ákos, a FÍT Büntető Kollégium vezetője.

Dr. Ujvári Ákos és Dr Salamon Emma FÍT

Dr. Ujvári Ákos és Dr. Salamon Emma

A Fővárosi Ítélőtábla újra eredményes évet zár. 2019. október 31. napjáig a peres ügyek 96,9%-a fejeződött be 1 éven belül. „Az ítélkezés megalapozottságát mutatja, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett fellebbezett ügyek 78,4%-a végződött helybenhagyással, a Fővárosi Ítélőtábla határozatai elleni felülvizsgálatok pedig 82%-ban nem vezettek eredményre” – hangsúlyozta a Fővárosi Ítélőtábla sajtóeseményén Egriné dr. Salamon Emma elnökhelyettes.

A számok, a statisztikai adatok után egy, a közérdeklődésre számot tartó témáról is szólt a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője. Ennek előzménye, hogy a szervezet Médiaklubjának korábbi eseményén, maguk az újságírók javasolták e téma feldolgozását, hiszen szinte minden héten egy-egy aktuális bírósági döntést követően felvetődnek olyan – olykor morális és jogi – gondolatok, amelyek értelmezése bizony nem állítja könnyű feladat elé a szerkesztőket. Dr. Ujvári Ákos kollégiumvezető részletesen, a média és az olvasók számára is érthetően magyarázta el a legfontosabb tudnivalókat, konkrét példákon keresztül.

Azokra a kérdésekre is őszintén felelt, amelyek a mindennapokban, a közbeszédben újra és újra felvetődnek, de talán a téma érzékenysége miatt is, ritkán kapnak megfelelő, értékelhető választ. Így például, hogy a kényszergyógykezelés csakugyan lehet-e egyfajta kínálkozó lehetőség az elkövető számára a büntetés elkerülésére, továbbá, hogy egy vádlott képes lehet-e arra, hogy életszerűen szimuláljon kóros elmeállapotot.

Elmondta, hogy büntetést kiszabni csak azzal szemben lehet, aki büntetőjogilag felelősségre vonható. A kóros elmeállapotú elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása kizárt, ezért velük szemben kényszergyógykezelést mint intézkedést kell alkalmazni. A kényszergyógykezelést a büntetésvégrehajtási szervezetrendszer keretei között hajtják végre, zárt intézményben. A kényszergyógykezelést a bíróság addig tartja fenn, amíg az az elmeszakértői vélemények alapján szükséges. Az esetleges szimulációt az igazságügyi elmeszakértők különböző ellenőrző tesztek alkalmazásával biztonsággal kiszűrik.

A Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese bemutatta a Nyitott Bíróság programot, amelyet az Országos Bírósági Hivatal a felnövekvő generációk jogtudatos állampolgárrá válása és az igazságügyi pályaorientáció elősegítése érdekében 2012 novemberében indította útjára.