1956 – Könyvbemutatóval ért véget az emlékév New York-i rendezvénysorozata

Könyvbemutatóval ért véget kedden New Yorkban a magyar ENSZ-misszió rendezvénysorozata az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról.

    Felemelő este volt, mert az ENSZ-nagykövetek mellett a világszervezet vezetői és New York kulturális és közéletének jelentős személyiségei is részt vettek rajta – mondta az MTI-nek Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ-nagykövete. Hozzátette: “igazán felemelő az a pillanat volt, amikor felemlegették, hogy Povl Bang-Jensenről, a magyar forradalommal foglalkozó ENSZ-bizottság egykori titkáráról 1959-ben bekövetkezett halála óta az ENSZ-ben nem emlékeztek meg, ezt Magyarország tette meg elsőként”. (Povl Bang-Jensen nem adta ki a magyar tanúk nevét, félve attól, hogy családjukat Magyarországon meghurcolnák. Azon a napon pedig, amelyen az ENSZ Közgyűlésen a “magyar ügy” tárgyalása volt esedékes, a dán diplomatát a New York-i Alley Pond Parkban átlőtt halántékkal találták meg, halálát öngyilkosságnak minősítették.)
Az emlékév rendezvénysorozatának utolsó, kedd esti ünnepségén jelen volt a rejtélyes körülmények között meghalt dán diplomata Egyesült Államokban élő fia, Per Bang-Jensen, valamint Miszlivetz Ferenc, a kőszegi Felsőfokú Tanulmányok Intézetének alapító-igazgatója is. Bemutatták a Kiáltás a szabadságért: gondolatok az 1956-os magyar forradalomról az ENSZ-ben és azon túl is című tanulmánykötetet, amely a magyar forradalomról és szabadságharcról szóló tanulmányokat és esszéket gyűjti egybe, címével is jelképezve a magyar nép 1956-os segélykiáltását, utalva az ENSZ Biztonsági Tanácsának akkori tehetetlenségére. A könyvben szó esik a világszervezet magyar kérdéssel foglalkozó különbizottságának létrehozásáról, tevékenységéről, valamint a magyar 56-nak Európára és a 20. századi demokratizálódási folyamatokra gyakorolt hosszú távú hatásáról. A szerzők között van Miszlivetz Ferenc, Nagy András történész és Horváth János volt parlamenti képviselő is, aki annak idején a szemtanúk felkutatásában segített Povl Bang-Jensennek.
A rendezvényen a lyukas zászlót ábrázoló bronzszobrot, Hedva Ser francia-izraeli szobrászművész, az ENSZ jószolgálati nagykövete alkotását adták át Per Bang-Jensennek.
Bogyay Katalin az MTI-nek nagyon pozitívnak értékelte a most zárult emlékévet. Több panelbeszélgetést is tartottak elismert magyar és külföldi szakértők részvételével. Kiemelte, hogy sikerült az eddig zárolt aktákat az ENSZ-ben és a Columbia Egyetemen megnyitni, a hozzáférhető dokumentumok digitalizálása már be is fejeződött, Nagy András történész már javában kutatja az egykori iratokat. Fontosnak nevezte, hogy 2016. október 24-én először tartottak az ENSZ-palotában olyan gálakoncertet, amelynek Magyarország volt a házigazdája.
Bogyay Katalin hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a bátor dán diplomata emléke fennmaradjon, történetét mindenhol megismerjék. “Bízom abban, hogy tananyag lesz egy olyan ember példájából, aki élete feláldozása árán is magyar családokat mentett meg” – fogalmazott a nagykövet, leszögezve, hogy az emlékév rangos rendezvényeivel Magyarország “nyomot hagyott az ENSZ-ben”.

Forrás:MTI